Amikor először hallottam róla, hogy készül az új album, sejtettem hogy kitesznek magukért a srácok. Így legyen ötösöm a lottón. Három év után a Rise Against kiadta új, számszerint hatodik albumát Endgame címmel, és bizony nem okoznak csalódást. Hangerőt fel!
A Chicagóban napvilágot látott Rise Against együttes hosszú évek óta a punk-zenei paletta egyik kétség kívül legkiemelkedőbb képviselője. A 14 éve alakult, kizárólag vegetáriánus rockerekből álló amerikai banda öt albumon és számtalan világkörüli turnén van túl, de nem hogy megcsappant volna erejük vagy tehetségük, ennek pont az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Nem csak maguknak rakták fel magasra a mércét elkövetkező munkáikat nézve, de zenésztársaiknak is igyekezniük kell, ha a punk-rock piacán finomabb portékát akarnak árulni. Az Endgame az első dallamtól az utolsóig egy mesterien koreografált album, amit öröm hallgatni.
Az együttes köztudottan ellenzi Amerika háborús politikáját. Bush leköszönésénél az együttes frontembere, Tim McIlarth úgy nyilatkozott, hogy „Bush végre szabadon engedte Amerikát, mint 8 évig fogságban lévő rabját”. Persze ezt a politikai nézetet nem szabad elrettentésnek venni, hisz a dalszövegek sokkal inkább buzdítások és figyelemfelhívások, mint szájbarágások. Figyelmeztet a háború okozta fájdalomra, az egymás ellen elkövetett tettek súlyára, Help is on the way c. számuk pedig a természeti katasztrófák okozta pusztításra is utal (Tim a Katrina hurrikán által lerombolt New Orleans látványa után írta ennek a dalszövegét).
Az album nyitószámán, az Architects-en már érezzük, hogy bár a banda (szerencsére) maradt a stílusánál, mégis egy pozitívabb képet lát. „Yeah, we still believe in all the things that we stood by before, And after everything we've seen here, maybe even more / És igen, hiszünk mindabban, miért korábban kiálltunk, És talán még többen is azután, mit itt láttunk.”* Nem tagadja le a rossz történéseket, sokkal inkább arra bíztat, hogy nyerjünk erőt belőlük. Emellett persze egy igazi punk-rock szám, így nem lehet egy helyben ülve végighallgatni, késztet az ugrálásra.
A Make It Stop (September's Children) zeneileg az album egyik nagyobb változást hozó száma. A kissé melankolikus érzést keltő gitár festi alá a gyerekkórust, ami tökéletes felvezetője egy kérésnek tekinthető dalnak, és utal is a jövő generációjára. Próbáljunk meg egymás mellett élni és elfogadni a másikat, mert tetteink következményét bizony a mi gyermekeink sínylik meg.
Az album lassabb tempójú számai is hozzák az album által képviselt színvonalat. Mind a Wait for Me, mind a This Is Letting Go kicsit visszavesz a lüktető, punkos hangvételből, ami nem baj, sőt csak bizonyítja azt, hogy az ilyen dalokat is emlékezetessé tudja tenni a banda minőségcsökkenés nélkül.
Az egyik legkiemelkedőbb és legösszetettebb szám a Satellite. Ez volt az , ami elsőként megszakította az album folytonos hallgatását, így az újrajátszás gomb jó pár percig volt használatban. Igazi Rise Against lüktetése van, ahol ötvözik a lassabb részeket a tombolásra késztető zúzással és Tim egyre jobb szövegírói képességeivel. Buzdít arra, hogy vállaljuk fel magunkat, és merjünk azok lenni, amik valójában vagyunk, bármennyire vissza akarnak minket fogni. „That's why we won't back down ,We won't run and hide, Cause these are the things we can't deny / Ezért nem fogunk meghátrálni, Nem futunk és bújunk el, Mert ezeket a dolgokat nem tagadhatjuk le.”* Emiatt a szám miatt már megéri belehallgatni mindenkinek.
Végezetül annyi, hogy véletlenül se hagyjátok ki! Akinek a szíve a minőségi rock-zene felé húz, az nem fog csalódni az Endgame-ben, ahogy a rajongók sem. Persze azoknak is ajánlom, akik esetleg eddig nem hallottak róluk, sőt a Bieber fanoknak is, hogy hallgassanak igazi zenét. Örömteli hír még, hogy az együttes idén a Sziget látogatóit is felrázza új albumával, és persze a régi kedvencekkel. Hozzáfűznivaló? Ott találkozunk.
Számlista
- Architects
- Help Is On The Way
- Make It Stop (September’s Children)
- Disparity By Design
- Satellite
- Midnight Hands
- Survivor Guilt
- Broken Mirrors
- Wait For Me
- A Gentlemen’s Coup
- This Is Letting Go
- Endgame
(* cikkszerző fordításai)
Tana D.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.