A nőnap a történelmet alakító nőknek állít emléket. Évszázadokkal ezelőtt a nők legfőbb célja az volt, hogy szerephez jussanak a társadalomban a férfiak mellett. A francia forradalom idején például  Versaillesben tüntettek a nők azért, hogy ők is választójogot kapjanak. A Nemzetközi nőnap kialakulásában mégis nagyobb szerephez jutott Amerika. Ugyanis 1857. március 8.-án az amerikai nők, akik a textiliparban dolgoztak, a rossz munkakörülményeik és alacsony munkabéreik ellen demonstráltak. Fontos dátum  1866. szeptember 3-8.  amikor a Nemzetközi munkásszövetség elfogadta a nők hivatásszerű munkavégzését egy határozatban, ez volt az I. Internacionálé.  Clara Zetkin német politikusnő volt az, aki jó harminc évvel később 1910-ben a II. Internacionálén szót emelt a nők munkához való jogáért. Azt vallotta: „Amíg a nők nem lesznek anyagilag függetlenek, addig ugyanúgy a férfiak rabszolgái maradnak, mint ahogy a munkások a tőke rabszolgái.”  Zetkin politikusnő javaslatára határozták meg a nőnapot is. Ez volt az a momentum, amely a női választójogot is elérhető közelségbe hozta. 1911. március 19.-én tartották meg először a nemzetközi nőnapot. Mindössze négy ország volt az úttörő: Ausztria, Németország, Svájc és Dánia. Magyarországon 1914-ben emlékeztek meg először a nőkről. A március 8.-i dátum pedig 1917.-ben alakult ki. Ekkor ugyanis lemondott II. Miklós orosz cár, s az utána alakult ideiglenes kormány szavazati jogot biztosított a nőknek. Március nyolcadika tehát a női választójognak és az egyenjogúságért folytatott küzdelmeknek állít emléket.

B. Gábor