De mi is az a farsang? Mért öltenek ilyenkor mulatságos maszkokat az emberek?

A farsang név a bajor-osztrák Fasching szóból ered, melynek jelentése böjt előtti éj. Hivatalosan a farsang kezdetének időpontja Vízkereszt napja, az utolsó pedig Húshagyó kedd. Az ünnep célja, hogy elűzzük a zord telet és végre kezdetét vegye a várva várt tavasz. A maszkok a tél elijesztésére szolgálnak.

Sokáig az egyház tiltotta ezt a hagyományt, úgy gondolták a bujaságot szimbolizálja. Mára már a világ minden pontján különböző felvonulásokat tartanak, eltérő módon ünnepelnek. Szinte minden országnak megvannak az egyedi szokásai, mint például Brazíliában a Riói Karnevál, ahol bemutatkoznak a szamba iskolák növendékei. A jókedvé és a mulatozásé a főszerep. Napjaink leghíresebb álarcosbálját pedig, az olaszországi Velencében tartják, a város terén hatalmas tömegek és érdeklődők csoportjai várják a felvonulókat.

Hazánkban a busójárás a leghíresebb és leglátványosabb ünnep az évnek ebben a szakaszában. A hagyománynak Mohács ad helyet. Több mint tízezren látogatnak el az ország különböző pontjairól a Duna-parti városba. Jelképesen elégetik a telet máglyán, a főtéren, ezzel kezdetét veheti a tavasz. Az újjászületést szimbolizáló ünnep elemei az állatbőrből készült ijesztő maszkok, kolomppal díszített övek, és hangos kereplők, amelyekkel megrémisztik a résztvevőket. Színes programokkal várják a látogatókat.

Érdemes hát körülnéznünk, részt vennünk a mulatságokon és ötletes jelmezeket öltenünk. Habár ki-ki máshogy ünnepel, a szándék mégis ugyanaz: érezzük a tavasz illatát. Annyi biztos, hogy a kis elsősök hatalmas sikert aratnak, és a zöldségleves is elkészül.

H.Dóra